Livre - A duda, a furulya es a kanasztulok

CONTENTS AGÓCS Gergely, Preface, p. 7 BARTÓK Béla, The Folklore of Instrumental Music in Hungary (Fragments), p. 9 BARTÓK Béla, Musical Instruments of the Hungarians, the Swineherd’s Horn Trumpet and the Bagpipe, p. 25 DOMOKOS Pál Péter, “Szülni”, p. 37 SCHRAM Ferenc, A Flute Maker of Bernecebaráti, p. 45 BÉKEFI Antal, Musical Life of the Bakony Shepherds, Folk Instruments, Instrumental Music (Fragments), p. 51 MANGA János, Pípers in Nógrád, p. 125 PAKSA Katalin, Bagpipe Tradition around Szeged, p. 151 SZAKÁL Aurél, The Bagpipes of Szeged with a Young Bride’s Head, p. 165 HANKÓCZI Gyula, Bagpipes and Pipers around Mezőkövesd, p. 181 TANAI Péter, Antal Sós and His Bagpipes, p. 189 FÜZES Endre, Making Bagpipes in Mohács (Fragments), p. 223 KOZÁK József, Broken Bone Pipe from the Avar Period Cemetery of Bielo Brdo, p. 231 SZAKÁL Aurél, Pipers of the Southern Hungarian Plain, 1700 to 1860, p. 243 ÉRI Péter, Words Related to the Bagpipe in Hungarian Dictionaries of the 15th-18’h Centuries, p. 251 VARGYAS Lajos, The Influence of the Bagpipe upon Hungarian Folk Dance Music, p. 267 OLSVAI Imre, Musical and Ethnographic Interpretations of Transdanubian Bagpipe Motifs, p. 319 AGÓCS Gergely, The Song of the Dogpipe, The Style and Performance of Bagpipe Music in the Practice of String Bands, p. 349 JUHÁSZ Zoltán, Some Peculiarities of the Hungarian Flutists’ Instrumental Performance, p. 361 KOZÁK József, The Bagpipe in the Instrumental Music of Peoples in the Carpathian Basin, p. 373 JUHÁSZ Zoltán, Hungarian Flutist Shepherds and Their Instruments, p. 421 SZABÓ Zoltán G., Gajde and Dude, Pipes and Pipe Players among the Croatian and Serbian Minorities in Hungary, p. 457 TOBAK Ferenc, Hungarian Pipers in Moldavia, p. 477 JUHÁSZ Zoltán, A Flute-player in Gyimes: Viktor Tímár, p. 489 Summary, p. 512 TARTALOM AGÓCS Gergely, Előszó, p. 5 BARTÓK Béla, A hangszeres zene folklórja Magyarországon (Részletek), p. 9 BARTÓK Béla, A magyar nép hangszerei. I. A kanásztülök. II. A duda, p. 25 DOMOKOS Pál Péter, Szüldi (Egy csángó hangszer), p. 37 SCHRAM Ferenc, Egy bernecebaráti furulyakészítő, p. 45 BÉKEFI Antal, A bakonyi pásztorok zenei élete (Népi hangszerek, hangszeres zene) (Részletek), p. 51 MANGA János, Nógrádi dudások, p. 125 PAKSA Katalin, A szegedi dudahagyomány, p. 151 SZAKÁL Aurél, A szegedi menyecskefejes duda, p. 165 HANKÓCZI Gyula, Dudák és dudások Mezőkövesd környékén, p. 181 TANAI Péter, Sós Antal és dudái, p. 189 FÜZES Endre, A duda (gájda) készítése Mohácson (Részletek), p. 223 KOZÁK József, Kettétört csontsípszár a Bijelo brdoi avar kori temetőben, p. 231 SZAKÁL Aurél, Dudások a Dél-Alföldön 1700-1860 között, p. 243 ÉRI Péter, Adalékok a duda történeti névanyagának kérdéséhez a XV-XVIII. Századi szótárirodalom tükrében, p. 251 VARGYAS Lajos, A duda hatása a magyar népi tánczenére, p. 267 OLSVAI Imre, Dunántúli dudamotivumok zenei és néprajzi világa, p. 319 AGÓCS Gergely, A „kutyadudának a nótája”. A dudazene stílusa és előadásmódja a vonószenekarok gyakorlatában, p. 349 JUHÁSZ Zoltán, Magyar furulyások játékának néhány sajátsága, p. 361 KOZÁK József, A duda a Kárpát-medence népeinek hangszeres zenéjében, p. 373 JUHÁSZ Zoltán, Magyar pásztorfurulyások és hangszereik, p. 421 SZABÓ Zoltán G., Gajde és dude...Dudák és dudások a magyarországi horvátoknál és szerbeknél, p. 457 TOBAK Ferenc, „Fújják és táncolnak utána″. Siposok – csimpolyosok Moldvában, p. 477 JUHÁSZ Zoltán, Egy gyimesi furulyás: Timár Viktor, p. 489 Angol nyelvű összefoglalók, p. 512